http://akomondor.hu/wp-content/uploads/2017/01/slider.png
slider

DÉLCEG – avagy a széplelkű mosolygó

4 máj, 2017

DÉLCEG – avagy a széplelkű mosolygó

A szépirodalmi műveknél maradva Délceggel kapcsolatosan Edmond Rostand világhíres regénye jut eszembe; Cyrano de Bergerac, aki külsőben kissé eltér az átlagtól, de hihetetlen lelki szépséggel és gazdagsággal bíró lény. A különbség talán csak annyi, hogy míg Edmond Rostand főhőse önként vállalta visszahúzódó szerepkörét, ez a komondor kényszer hatása alatt tette mindezt.

Délceget, kit akkor még Dzsoninak nevezett gazdája ( és ki, a “kedves” gazda másik 3 kutyájával közösen osztozott e néven!) a megkapott alig pár hónapos komondort láncra kötötte ( hűen megtartva az általa jónak vélt felfogást; „a házőrző láncra való”). Szóval az akkor még Dzsoni, 3 év elteltével is ugyanazon a láncon volt, amikor bejelentést kaptunk róla. Ha jól emlékszem pár nap alatt megszerveztük mentését és már indultunk is érte. Szegény Dzsoni ( Árnika nélkül ;-), Lázár Ervin csodás meséjét idézve ) életében még nem járt a kerítésen kívül, de még lánc nélkül sem volt soha, így amikor leakasztottuk, botladozó és bátortalan léptekkel indult csak meg a kocsink felé. Egy csepp rossz szándék nem volt benne és ahogy haladtunk előre úgy növekedett benne az öröm és bár kiskatonák rendszeres napi testedzésében szereplő lapos-kúszásban volt hajlandó csak közlekedni, szemében mi már megláthattuk a szabadság iránt érzett boldogságot.

És hogyan lett Dzsoniból Délceg? Hát így; maga mögött hagyta a láncot, régi életét és a rendes kutyák életének útján haladva változott át.

Emlékszem az első pillanatra amikor megláttam! Sok mindent tanultam abból a találkozásból, azokból a pillanatokból, mert belépve a kertbe ő mosolyogni kezdett. Kérdezhetnétek, ( már ha ez egy interaktív könyv lenne,) hogy tud mosolyogni egy kutya, de bizony tud. De hogy ezt mi emberek minek tudjuk be, az igazán csak rajtunk múlik. Ő mosolygott, felhúzva felső ínyét és fejét kissé félre fordítva a földre lapult. Ha nem lettünk volna zaklatottak a kedves tulajdonossal történt beszélgetés miatt, biztosan megtorpanunk a látványtól, de dúlt bennünk a harag és pezsgett az adrenalin. Jó is volt ez így, mert figyelmen kívül hagyva a látványt hozzá léptünk és ő hálásan símult a lábunkhoz. Mosoly vagy vicsorgás? Az utána történő érintés dönti el! Ő mosolygott és onnantól kezdve élete további szakaszában még többször tette ezt! Délceg, a csodalelkű, külsejét tekintve nem napjaink megszokott kiállításaira született komondor, de lássuk be egy gazdi számára ez nem is jelent sokat. Ő valóban délceg és már büszke, boldog komondor, aki csodás családot kaphatott! Ádám, az ő neki született gazda, aki az első találkozás első másodpercében hatalmas erőt és szeretet sugárzott felé, és aki azóta is hálás a sorsnak, hogy megoszthatta az életét ezzel a komondorral. Persze azóta bővült a család egy következő komondorral és talán hamarosan kétlábú vonalon is gyarapodás várható, de ezt az igencsak személyes tartalommal bíró információt inkább hagyjuk meg nekik!

                                                                                            Dr. Hegedüs Orsolya

Komondor Fajtamentő, Fajtamegőrző Alapítvány

komondormentes@gmail.com

+36-30-746-8753

akomondor

Komondor, komondor, komondor.

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.

EnglishHungary