[R-slider id='2']

Törvények és szabályozások egy komondor vásárlásával is kapcsolatosan

27 jan, 2021

Törvények és szabályozások egy komondor vásárlásával is kapcsolatosan

Sajnálatos módon az állattartók nagy része még mindig nincs tisztában azzal, hogy az állattartásnak kötelezettségei vannak, amelyek jogszabályban rögzítettek. Ezek elmulasztása, esetleg szándékos be nem tartása törvénysértés mely büntetést, bírságot von maga után!
A komondor egy kihalás szélén lévő fajta, melynek egyedszám-növelése nagyon fontos, DE nem akárhogy !!!
Saját erkölcsi és etikai hozzáállásunk mellett tudnunk kell és nem lehet elégszer elmondani, leírni és felhívni rá a figyelmet, hogy általános törvényi szabályozások is korlátozzák! Ezek betartása nem hozzáállás kérdése, nem opcionálisan választható, hanem kötelező (!), a fajta érdekében pedig a szabályozás alá nem eső egészségügyi szűrések; ( Dysplasia szűrés és idegrendszeri tesztek!!!) meglétét is kötelező érvényűnek kell tartania mindenkinek, aki akár egyetlen egy almot is lehoz!
Ne rontsuk tovább az állományt mentálisan és fizikálisan beteg egyedekkel!!!!
Bárki, aki komondort szeretne, minden esetben járjon utána honnan fogja vásárolni!
Jó, ha tisztában vagyunk azzal is; nem a kennelnévtől lesz valaki tenyésztő!
Tenyésztőnek azt nevezzük, akinek a tenyészállatai rendelkeznek minden törvényben előírt “dologgal” és mellette wesen teszten bizonyította fajta szerinti mentális „egészségét”, illetve rendelkezik Dysplazia szűrési eredménnyel, mely az enyhénél ( B) nem rosszabb!!!!
Ezek, azok a dolgok, melyeket a fajta érdekében mindenkinek, ( aki akár egy almot is lehoz véletlenül vagy készakarva!!) meg kell tennie!
Ezek mellett a törvény a következő kötelezettségeket tartalmazza;
1. Mikrochip – 41/2010. Korm. Rendelet
2013. január 1.-től kötelező minden 4 hónaposnál idősebb ebnek egyedi azonosítóval; CHIP-pel rendelkeznie!
A mikrochip egy apró szövetbarát üvegkapszula, ami egy 15 számjegyből álló kódot tárol. Ez a számkód bekerül egy központi nyilvántartó rendszerbe (Petvetdata) az állattulajdonos adataival együtt.
Ugyanez a rendelet azt is kimondja, hogy „ebet forgalmazni, ill. tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni ( pl. elajándékozni) kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel / chippel történő megjelölése után lehet.”(!!!!)
Vagyis a kölyökkutyáknak akár 8 hetesen is, ( 8 hetesnél fiatalabb kutyát az anyjától elválasztani nem lehet!!!) már az eladás napján rendelkeznie kell beültetett chip-el, függetlenül attól, hogy még nem érte el a 4 hónapos kort!
2.
Veszettség elleni védőoltás164/ 2008. FVM rendelet
A jelenleg hatályos rendelet szerint az ebek veszettség elleni védőoltásának beadatása a kutya tulajdonosának kötelessége!
Az állattartó köteles minden három hónapos életkort elért ebet 30 napon belül veszettség ellen saját költségén beoltatni, az oltást az első oltást követően 6 hónapon belül megismételtetni, majd ezt követően a kutyát évenként veszettség ellen beoltatni!
Igazolására az oltási könyvben ( ! ) a veszettségi oltási matrica mellé ragasztott, a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal) által kiadott, sorszámozott, hologramos matrica alkalmazható.
3.
Oltási könyv – 164/ 2008. FVM rendelet
2010. január 1.-től az ebeknek oltási könyvvel kell rendelkezniük (vagy egységes európai állatútlevéllel)
Az oltási könyv az állat „személyi igazolványa”, elvesztését be kell jelenteni az állatorvosnál, és a lehető leghamarabb pótolni kell!
A rendelet szerint: „Az állattartó köteles az oltási könyvet megőrizni, azt a veszettség elleni védőoltás beadatását ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni…„
4.
Kombinált oltás
Bár törvényileg nem szabályozott, mind a kutya, mind a magunk érdekében fontos, hogy az akár 8 hetesen hozzánk került kiskutya legalább 2 kombinált oltással rendelkezzen!
Egy a megszokott környezetében egészséges kutya, idegen helyre kerülve könnyebben fertőződik meg, bármilyen, akár halálos kimenetelű betegséggel ( parvó, szopornyica, stb). Senkinek nem lehet érdeke, hogy a hazavitt kiskutya első pár napja után elpusztuljon, vagy súlyos állatorvosi költségeket kelljen fizetni a gyógyításáért, stb!
5.
Állattal való bánásmód
1998. évi XXVIII. Törvény
A törvényi szabályozás alapjaként mindenképpen kiemelendő az 1998-ban hozott állatvédelmi törvény ( az állatok védelméről és kíméletéről), ami kerettörvényként az állattartás, és az állatokkal való bánásmód alapjait tartalmazza és az állattartó kötelezettségeit határozza meg.
Néhány fontos szabályozás a teljesség igénye nélkül;
4. §(1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (!!!)
(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
5. §(1)Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (!!!)
(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
(3)A szabadban tartott állatok számára – azok természetes viselkedését is figyelembe véve – biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.
Egy törvény nem ismerete nem mentesít alóla!

akomondor

Komondor, komondor, komondor.

EnglishHungary