Nevelés, szocializáció

Nevelés-szocializáció

Amíg a kis komondor az összes szükséges védőoltást meg nem kapta, programtól függően 12-15 hetes korig, addig kutyás közösségbe lehetőleg ne vigyük. A kölyköt otthon szocializáljuk, lehetőség szerint minél többet foglalkozzunk vele, ismerje meg a családot, a családhoz tartozó egyéb személyeket. Illetve, amennyiben vannak, a házhoz tartozó jószágokat. Ha kölyök komondorunk van és egyedüli kutya, célszerű valami rágcsálható játékot adni neki, amivel elfoglalja magát, de legyünk biztosak benne, hogy a kertünk minden zugát felderíti és előbb vagy utóbb megkísérli leamortizálni. A védőoltások megléte után már akár külső területre, közösségbe, sétákra is elvihető.

Minél fiatalabb korban ismerkedik meg zajokkal, hangokkal, idegen szagokkal, idegen emberekkel, a későbbiekben annál kiegyensúlyozottabb lesz. A komondor ösztönszerűleg egy bizalmatlan fajta, ez persze nem jelenti, hogy végigharap mindenkit, aki csak be akarna jönni hozzánk, hanem inkább azt, hogy nem engedi megsimogatni magát bárkivel és ne is várjunk el tőle ekkora bizalmaskodást, főleg ha a későbbiek folyamán elvárjuk; hogy védje és óvja a családunkat és a javainkat. A komondor a családdal, annak tagjaival és különösen a gyermekekkel igen jámbor módon viselkedik, de azt mindenképpen tudassuk vele, hogy a háznál az ember az úr.

A jó komondor egy bátor, határozott jellemű kutya, bánjunk vele ennek fényében úgy, hogy ne kérdőjelezhesse meg a falkában betöltött szerepét. Ha bármilyen neveléssel kapcsolatos kérdés felmerül, forduljunk inkább szakemberhez ( akár tenyésztőhöz vagy akár a komondor fajtamentéshez). Arra figyeljünk oda, hogy a legtöbb kutyaiskolában nem ismerik a komondort, a pásztorkutyákat. A pásztorkutyák eltérő nevelést igényelnek, mint az egyéb kutyafajták. Ne engedjük, hogy a kutyánkat „csibészeltetéssel” akarják kiképezni. Ugyanis az a kiképzés a kutyák zsákmányösztönére építkezik, ami viszont egy jó pásztorkutyában egyáltalán nem lehet. Így ez a fajta képzés csak ront a kutyánkon. Ugyanígy kerüljük azokat a helyeket is, ahol terelést akarnak oktatni komondorainknak. Ugyanis a terelés egy zsákmányösztönre építkező viselkedéssorozat, amiben a jó komondor nem jeleskedhet.

   A gazdához való ragaszkodás és intelligenciája miatt könnyen tanul, de ne felejtsük el, hogy egy 20-25 kg-os kutyát könnyebben sarkallhatunk bárminek a megtanulására ( pl. Utazás, autóba szállás stb. ) A gazda dönthet úgy hogy nem sétáltatja a komondorát ( bármilyen megfontolásból vagy tévhit ismeretében ), de minden kutya számára fontos, hogy más kutyákkal ismerkedhessen meg, új és izgalmas szagokkal, emberekkel kerüljön kapcsolatba. A napi 1-2 séta véleményem szerint még nekünk is javallott. 😉
A kenneles tartásnak vannak előnyei és hátrányai is. Előnye, hogy a lusta gazdának nem kell időt fordítania kutyája nevelésére, hanem csak elzárja, ha olyan helyzetbe adódik, amit nem tud kezelni.   Attól nem lesz egy kutya jobb házőrző, hogy elzárjuk az idegenektől való érintkezéstől, amint azt jó pár gyakorlati példa is igazolja. A jó komondor gazdája jelenlétében semlegesen, esetleg barátságosan viselkedik az idegenekkel. A gazda jelenléte nélkül viszont bátran őrzi a család javait a behatolóktól. A behatoló ez esetben jelenthet akár olyan embert is, aki nem szorosan családtag, nincs napi kapcsolatban a kutyával. Tehát ne várjuk el, hogy pl. évekig a családnak dolgozó traktorost a gazda jelenléte nélkül beengedjen a kutya a farmunk területére. A jó komondor ezt nem teszi meg.

Hogy ez jól működjön, ahhoz a kiskutyával minél előbb el kell kezdeni a gyakorlást. A komondor kitűnően megérzi kik azok, akiket kedvelünk és kik azok akiket nem, ez utóbbiak védelme érdekében a lehető leghamarabb kezdjük el a következő rituálé kialakítását; amikor csöngetnek vagy kopognak, a legtöbb esetben a kutyák azonnal ( vagy még kopogás előtt!) az ajtóhoz rohannak. Álljunk eléjük és egy karmozdulattal megerősítve küldjük őket 3-4 lépés távolságra és addig ne nyissunk ajtót, amíg meg nem nyugszanak.

Ha az utasításunk ellenére az ajtó felé közelítenek, akkor határozottan lépjünk eléjük és ismételjük meg az utasítást. Amint megnyugodtak, csak azután nyissunk ajtót. Természetesen minden jövevénnyel tudatnunk kell, hogy a kutyánk vagy kutyáink nem szeretik a bizalmaskodást ( idegenektől nem fogadják szívesen a simogatást, dögönyözést ) épp ezért kerüljék el ezeket a közeledési módszereket. Egy komondor felé senki ne próbáljon meg nyitni. A legjobb barátkozási módszer, ha megvárjuk amíg ő nyit felénk!