12. BEFEJEZŐ RÉSZ: ÖSSZEFOGLALÁS

12. BEFEJEZŐ RÉSZ: ÖSSZEFOGLALÁS

Végül összefoglaljuk a hosszúra nyúlt sorozat, leglényegesebb pontjait, hogy áttekinthető legyen:

 

 1. A Komondor:

53 sz. FCI. KOMONDOR STANDARD:

  • „Pásztorkutya”
  • „…a ház őrzése-védése közben rendíthetetlen bátorságot mutat.”
  • „Bizalmatlan alaptermészetű.”

 

2. A probléma:

Számtalan csalódott komondortulajdonos visszajelzése alapján a mai komondor állomány nagy része nem felel meg a fenti leírásnak. Mindezt alátámasztják az elmúlt tíz évben elvégzett, erre irányuló (videóval dokumentált) franciabundás tesztek.

 

3. Állásfoglalás:

Bár az utóbbi években a haszonállattartó ágazatokban Magyarországon is egyre égetőbbé válik az újfent elszaporodó aranysakál okozta károk megelőzésének kényszere, az MKE elsősorban mégsem emiatt szorgalmazza a pásztorkutyás tulajdonságok helyreállítását. Meggyőződésünk ugyanis, hogy pontosan az ősi tulajdonságaikat leginkább megőrző igazi pásztorkutyák a legalkalmasabbak a házőrzés és a családba (és esetlegesen a többi állat alkotta falkába) történő beilleszkedés legharmonikusabb megvalósítására. A XXI. század kertes-házas, családos, hobbikutyás vevőközönsége számára is sokkal alkalmasabb egy egészséges falkaösztönnel, rendelkező, a vele együtt élőkkel harmonikusan együttműködő, stabil idegrendszerű, kiegyensúlyozott, megbízható, bátor, szívós, egészséges igazi pásztorkutya, mint egy elpuhult, gyenge idegrendszerű, félénk, kiszámíthatatlan, különféle megbetegedésekre hajlamos, házőrzésre sem alkalmas túl-civilizált háziállat, vagy éppen egy túl agresszív, balesetveszélyt rejtő őrkutya.

 

4. A cél:

Még mindig találhatók megfelelő karakterű egyedek (ezt szintén bizonyítják a tesztek). A Magyar Komondor Egyesület (MKE) arra törekszik, hogy a tenyésztésben – az elmúlt évtizedek gyakorlatával szemben – újra előtérbe kerüljön a használhatóság, a megfelelő idegrendszer, a bátorság, az egészséges ösztönök, az egészséges, elnyűhetetlen fizikum. A cél az, hogy hogy az állománynak újra egyre nagyobb hányada feleljen meg ezen elvárásoknak.

 

5. A megvalósítás:

 Nyilvánvaló, hogy azt a körülményrendszert, mely egy állományt hosszú távon ilyen igazi pásztorkutyává tesz – melynek része a tágas, bekerítetlen terület, a falkaélet, a haszonállatok őrzése, a sok mozgás, a szegényes táplálék, a szélsőséges időjárási körülmények, és melynek kulcsa a nagyragadozók általi fenyegetettség – jelenleg hazai körülmények között nem lehet teljes komplexitásában modellezni, helyettesíteni. Márpedig e nélkül nincs pásztorkutya. Éppen ezért az MKE kidolgozott egy olyan, (még csak töredékeiben gyakorlatba ültetett) programot melynek keretein belül lehetővé válna, hogy a tenyészállomány egy része autentikus körülmények között formálódjon, visszahatva aztán a teljes állományra. Ebben a cikksorozatban az egész programnak csak egy részét képező, az őrzőtulajdonságokra, a bátorságra irányuló képességfelmérést tekintettük át részletesen.

 

6. A tesztelés alapelvei:

 A kutyák esetében a bátorság öröklött tulajdonság.

  • Jó kutya jó szülők párosításából születik.
  • Az öröklődő tulajdonságok (a bátorságot illetően) krízishelyzetben mutatkoznak meg.
  • Pásztorkutyák tesztelését a pásztorkutyás tulajdonságok figyelembevételével kell végezni.
  • Az egymással egy tenyésztési populációban levő kutyákat azonos módon kell tesztelni, hogy összehasonlítási alapot nyerjünk a tenyészértéket illetően.

 

7. A gyakorlat

 A kutyát átlagos hétköznapi élethelyzetek (pl. házőrzés kerítés mögül, kutyától félő emberek elriasztása…) alapján nem lehet érdemben megítélni.

  • Bár elméletben a kutya saját területén elvégzett teszt ad a legjobb képet, a gyakorlatban azonban mégis jobb összehasonlítási alapot nyújtanak a rendezvények. A tapasztalat szerint a bátor kutya az ideiglenes területén is helytáll, a rossz kutya otthon sem.
  • A kifejezett, erős zsákmányszerző ösztön a pásztorkutyák esetében nem kívánatos. Az erre épülő sportkutyás módszerek nem alkalmasak pásztorkutyák felmérésére.
  • Mivel a pásztorkutyák viselkedését igen erősen befolyásolja a gazdával, felvezetővel való kapcsolatuk, ezért nem lehet őket pórázon tartva tesztelni. A pásztorkutyákat ilyen helyzetben muszáj megkötni. Intelligens hozzáállással komoly trauma nélkül hozzászoktathatók ahhoz, hogy néha meg vannak kötve. Egy jó idegrendszerű kutyában ez nem hagy maradandó negatív nyomot.
  • A kutyát úgy kell kikötni (5 méteres láncon, 10 méteres kört biztosítva), hogy legyen megfelelően nagy mozgástere
  • Egy jó idegrendszerű kutyában maga a próba sem hagy maradandó negatív nyomot.
  • Mivel a kutyák esetében az öröklődő tulajdonságok (a bátorságot illetően) krízishelyzetben mutatkoznak meg, a kutyákat olyan helyzetbe kell hozni, amit ő valóban veszélyesnek érzékel.
    • Ezért a kutyát a segédnek határozottan, fenyegetően frontálisan kell megközelítenie.
    • Nem jó az, ha oldalazva, futkározva, zsákmányt lóbálva, vagy határozatlanul, bizonytalanságot mímelve teszi.
  • Mivel a pásztorkutya az ilyen próbát valóban komolyan veszi, ezért a próba nem tarthat tovább egy-két másodpercnél és nem ismételhető meg gyakran (maximum egy-két alkalom).
  • Mivel nem az a cél, hogy az állomány egyre agresszívebb legyen, ezeken a teszteken nem az az elvárás, és nem feltétlenül azt pontozzuk legjobban, ha a kutya keményen megharapja a segédet. Az az elvárás, és azt értékeljük legtöbbre, ha a kutya határozottan, bátran, domináns tartással szembe mer szállni a segéddel. Ha meg is meri harapni az pozitívum, de ha túl agresszív, ha a fogást makacsul kitartja, és a passzívvá váló (magát megadó), vagy a távolodó segédet is támadja, az kifejezetten negatívumként van elbírálva!
  • Fontos információ a kutya idegrendszeréről, hogy a területére történő behatolás és egy esetleges küzdelem után miként áll vissza alapállapotba, és miként disztingvál az idegenek között. A bátorságpróba után a kutyának teljesítenie kell a semlegesség próbát is. A semlegesen viselkedő idegenekkel szemben a kutya nem mutathat agressziót.

 

8. Következtetés

Egy ilyen teszt önmagában nem elég arra, hogy a fajta pásztorkutyás tulajdonságait teljes mértékben rehabilitáljuk. Arra azonban mindenképpen, hogy tájékozódási alapot nyújtson a tenyésztéshez a tekintetben, hogy mely egyedektől várható nagyobb eséllyel jobb idegrendszerű, bátrabb utód. Ezt támasztják alá az MKE által szervezett legutóbbi rendezvény eredményei, melyen a korábbiaknál lényegesen nagyobb arányban voltak pozitívan értékelhető kutyák, és melyet (természetesen némi javításokkal) a jövőben az MKE alkalmazni kíván:

 

Mindez azonban csak abban az esetben tud érvényesülni, ha minél rövidebb időn belül a teljes tenyészállomány felmérésre kerül, és a későbbiekben is folyamatosan alkalmazva lesz.

Előző (11.) rész

VISSZA A SOROZAT ELEMEIRE