[R-slider id='2']

Komondor szőr – Tények és tévhitek

17 máj, 2022

Komondor szőr – Tények és tévhitek

 

Minden évben újra és újra felbukkanó, soha sem csillapodó téma a komondor szőrének tavaszi ápolása. Nyírjunk vagy ne nyírjunk? Lehet-e, szabad-e, …kell-e?

 

 

Hogy laikusként is egy kicsit nagyobb rálátásunk legyen, összeszedtünk néhány történelmi, fizikai és biológiai tényt e témával kapcsolatosan!

A komondor szőrének szerkezetéről:

A komondor szőre, mint a legtöbb állaté a mérsékelt égövön, két típusú szőrszálból áll össze. A hosszabb, kevésbé „göndör” fedőszőrből, és a rövidebb szálú, de bonyolultabb szerkezetű aljszőrből.

Ezek nem csak szerkezetükben, de funkciójukban sem egyeznek!

Az erősebb szerkezetű fedőszőr véd a napsugárzás és a külső környezet káros hatásaitól. A finomabb szerkezetű aljszőrzet felel a test téli hőszabályozásáért… nem önmagában a szőr, hanem a gubancok közé zárt levegő látja el ezt a funkciót.

A két szőrtípus különböző arányú keveredése adja a komondor jellegzetes szőrtípusát. Ez a keveredés egyes kutyáknál, de még egyazon kutya különböző testrészein is eltérő lehet. Amelyik szőrzet több fedőszőrt tartalmaz, azt nyitott szőrtípusnak hívjuk. Ez kevésbé hajlamos a csomósodásra, gubancolódásra, gyakran önmagától zsinóros szerkezetű. A több aljszőrzetet tartalmazó szőrtípus; a zárt szőrtípus könnyen gubancolódik, jobban összeáll egy zárt páncéllá, ezért kezelése is nehézkesebb. A legtöbb komondorra jellemző, hogy elől és a végtagokon nyitottabb, deréktől hátrafelé pedig zártabb a szőrszerkezet. Régen jellemző volt, hogy nyárra legatyásodtak, azaz a test elülső részéről ledobták vagy levakarták a nagy szőrt.

Juhász viseletben 1930

A komondor nem vedlik (!), szőre egész évben nő, havonta kb. 8-10 mm-t! A vedlő állatok télre dús aljszőrzetet növesztenek, így védekeznek a hideg ellen. Nyárra viszont levedlik azt és csak a fedőszőrzet marad rajtuk.

Ezzel ellentétben a komondor egész évben növeszti mind a fedő- és az aljszőrzetet is!

Egy kis történelem komondor szőr tekintetében

A komondor és küllemének meghatározása még az 1910-es években sem volt egységes. A dokumentumokból azonban kiolvasható, hogy a komondor név, csak egy típust jelölt, azaz minden nagy testű, őrző pásztorkutyát komondornak hívtak. Később az angol mintára elkezdett fajtásítással, a Kovásznay Zsigmond üllői Dóra-majorjában lévő tenyészet kutyáinak standarba foglalásával alakult ki a jelenlegi állomány formája, meghatározása.

A régi leírások szerint, nem minden komondornak volt folyamatosan növő, gubancolódásra hajlamos szőre, de amelyeknek olyan volt, azokat minden évben a birkákkal vagy a juhokkal együtt megnyírták.

Az első ismert komondor kép is egy rövid szőrű (vagy nyírt) kutyát ábrázol, vágott füllel és szöges nyakörvvel!

1815 – Codex Cumanicus

Tévhit: „A nagy szőr pácélként védte a farkastól, medvétől.”

A gyakorlati tapasztalat, a múltbéli leírások, valamint annak ismerete, hogy az őrző pásztorkutyák 99,9%-nak nincs ilyen szőre ( kangal, káj, sárhegyi, stb.), azt mutatja, hogy ennek a tévhitnek semmilyen alapja nincs! A szőr alatt lévő bőr gyengeségét (is) ismerve, a szőrcsomók ( akár egy verekedés alkalmával is ) hajlamosabbak a bőrrel együtt kitépődni, ami igen komoly vérzést okoz.

Farkas ellen?

A farkas sosem jár egyedül, így olyan, hogy farkas nem létező fogalom, csak farkasok vannak. Több farkas vagyis egy farkasfalka ellen pedig teljesen mindegy, hogy mennyi szőr van egy kutyán, egy komondoron!

Medve ellen?

Ismerve a medve harcmodorát, biztosak lehetünk abban, hogy a medve ellen a hosszú szőr csak hátrány. A medve nagy karcsapásokkal küzd, a 10-20 cm-es karma pedig könnyen beleakad a hosszú szőrbe, magához húzza a kutyát és már vége is! A 200-300 kg-os medve ölelésében, a 10 cm-es szemfogak ellen pedig megint csak hatástalan bármilyen mennyiségű szőr.

Mozgásban

A hosszú szőrben tartott komondorok a harcig sem jutnak el, hiszen bármilyen tüskés bokor megfogja vagy a hűsölésre vizet kereső állat átnedvesedett szőrtömege egyszerűen lehúzza a folyó mélyére.

Még a járási mozdulatok is csoszogássá válnak, megakadályozandó a hosszú tincsekre való rálépés.

A legtöbb hosszú szőrben tartott komondor lomha, szinte lusta, lassú, azonban nyírás után ezen tulajdonságok maguktól szinte azonnal eltűnnek!

Tévhit: „A nagy bunda télen fűt, nyáron hűt.”

Ez az állítás tökéletesen ellentmond a termodinamika ma ismert minden törvényének!

A hő a magasabb energiaszint felől törekszik az alacsonyabb felé, így alakítva ki egy egyensúlyi állapotot. ….vagyis a melegebb hely felől hő áramlik a hidegebb felé.

A téli bunda funkciója (amit a komondor egész évben visel), hogy csökkentse a hőáramlás mértékét, ezzel biztosítva az állandó és megfelelő testhőmérsékletet. Ez télen célszerű, mivel így a testnek kevesebb energiát kell felhasználnia az egészséges életben maradáshoz, de ami télen előny, az nyáron hátrány!

A test ugyanis, főleg ha mozog, több hőt termel, mint amennyire szüksége van. A többlet hőtől a kutyák több módon próbálnak megszabadulni. Elsődlegesen a testfelületükön adják le, főleg a fül, a has vékony, sok mellékérrel átszőtt bőrfelületein keresztül. Ha ezeken nagy a szőr, akkor a kutya nem tud megszabadulni a felesleges hőtől, és lihegni kezd, a nyelvén keresztül növelve a hőleadást. Ha ez is kevés akkor az állat egyszerűen túlmelegszik, hőgutát kap!

Nem csak a külső hőmérséklet megemelkedése vezethet a hőgutához, hanem akár egy alacsonyabb hőmérséklet melyhez magas páratartalom párosul.

Természetesen nem minden esetben következik be hőguta, de a hőleadásért vívott harc közben a kutya szíve sokkal megerőltetőbb munkát végez (amivel megint csak hőt termel, hiszen gyorsabban keringeti a vért a szervezetben), ezzel pedig nagy mértékben csökkenti a komondor élettartamát!

Sokan hivatkoznak arra; „…más kutya sem bírja a 40 C fokot…”.

Ez igaz, de a nagy bundában lévő komondor már a 20-30 C fok közötti sávot is nehezen viseli.

Ezt a problémát csak a szőr levágásával tudjuk orvosolni; a rövid szőr segít a meleg napok átvészelésében és egészséges, hosszú életkor eléréséhez segíti hozzá a kutyánkat!

Tévhit: „Nem szabad a szeme elől levágni a szőrt, mert megvakul.”

Ez a tévhit gyakorlatilag a „lapos-föld elmélet” határán mozog.

A komondor folyamatosan növő szőre két érzékszervét is gátolja:

a szem előtt növő szőr akadályozza a látást, a fülben növő szőr, pedig a hallást!

 

Végül pedig egy kis gondolkodni való;

A jelenleg is hatályos állatvédelmi törvények egészen jól megfogalmazzák!

Az Ávtv. 3. § 4. pontja az alapfogalmak között határozza meg az állatkínzás fogalmát. Eszerint az állatkínzás az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása; olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat.

A Btk 244. §-a szerint az követi el az állatkínzást, aki gerinces állatot indokolatlanul bánt vagy olyan bánásmódot alkalmaz amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

akomondor

Komondor, komondor, komondor.

EnglishHungary