A fajtáról

A cikk tartalma

1. Hogyan válasszunk kiskutyát? 2. Élőhely 3. Általános gondozás 4. Nevelés-szocializáció 5. Táplálás 6. Szőrápolás 7. Oltások 8. Élősködők elleni védelem

Hogyan válasszunk kiskutyát?

Első és legfontosabb szempont, hogy csak stabil idegrendszerű kiskutyát vegyünk magunknak.

Származhat a kiskutya a világ legjobb tenyésztőjének legjobb almából vagy a Józsi bácsi tanyájának őrétől, soha se vigyünk haza gyáva, instabil idegrendszerű kiskutyát.

Hogy miért?

Mert csak bajunk lesz vele. Bármennyire cukimuki kölyökként, felnőve soha sem azt fogja tenni amit elvárunk tőle, soha nem lesz annyira megbízható amit egy ekkora kutyától elvárnánk, magyarán csalódni fogunk benne. Ki szeretne 10-15 évig együtt élni egy olyan kutyával aki csak púp a hátunkon. Azt is érdemes látnunk, hogy a rossz kutyák nagyon sokszor végzik a kert végében láncon, gyepmesteri telepeken vagy dögkúton. De még előtte nyakunka veszünk egy helyzetet, ami csak nyűggel szenvedéssel és sok-sok felesleges és elkerülhető idő- és pénzkidobással fog járni.

Alap tudnivaló az is, hogy egy alom soha sem egységes. Vannak benne jobb és rosszabb kiskutyák, szebbek és csúnyábbak. Vannak dominánsabb, vannak alázatosabb egyedek, vannak akik jobban igénylik az ember társaságot és vannak bizalmatlanabbak. Próbáljunk az életvitelünkhöz legjobban illő tenyészetet és az alomból a legjobban hozzánk illő kiskutyát kiválasztani. Tehát először gondoljuk azt végig, hogy mire kell nekünk majd a kutya. Csak telepőrzésre, vagy olyanra akivel kirándulni is járhatunk. Olyan aki azon kívül, hogy szereti a családját, a családi portát is megvédi. Vagy csak egy nagy fehér kerti díszre van szükségünk.

Első lépésként nézzük meg, hogy honnan származik a kiskutya. Felejtsük el azt a sztereotípiát, hogy a „tanyasi” komondor csak jó lehet. Tanyán is van jó komondor és van ami annyit sem ér, mint amit megeszik. De ugyan ez igaz a tenyésztőtől vett komondorra is. A sok kiállítási cím egyáltalán nem garancia a minőségre.
Nézzük meg a szülőket, esetleg az előző alomból származó kölyköket. Milyen helyen vannak tartva, mit kapnak enni. Tudatos vásárlással sokat tudunk javítani a kölykök és a szülőpár jövendőbeli helyzetén. Ugyanis ha rossz helyről nem veszünk kiskutyát, akkor ott nem fog születni több.

Második lépésként bizonyosodjunk meg róla, hogy az adott szülőpár milyen tulajdonságokkal bír. Ha van elég bátorságunk, akkor helyben mi is megbizonyosodhatunk az ösztöneikről. De ha nyugodtabb vásárlásra készülnek, akkor célszerű valamilyen videó anyagot kérni a kutyákról. Manapság a mobilos telefonok korszakában gyakorlatilag senki sem mondhatja azt, hogy nem tud ilyennel szolgálni.

Harmadik lépésként, még mindig a szülőknél maradva, bizonyosodjunk meg a szülők egészségi állapotáról. A komondornak, mint több nagy testű fajtának, megvannak a méretből eredő betegségei. Mivel egy diszplázia műtét súlyos tízezrekbe, százezrekbe kerülhet, ezért mindig figyeljünk arra, hogy a szülők diszplázia mentesek legyenek. A szemhéj befordulás is fajta betegségnek tekinthető, és mivel öröklődik is, így kerüljük a csipás, gyulladt vagy műtött szemű egyedek kölykeit.

A kölykök kiválasztására szánjunk elég időt. Ne az első kiskutyát, aki hozzánk jön, vigyük haza. Próbáljuk ki őket különböző helyzetekben. Vegyük kézbe őket, okozzunk váratlan és hangos zajokat, állítsuk őket hirtelen megoldandó problémák elé és figyeljük a reakcióikat. Azt a kiskutyát aki hirtelen zajra visítva és/vagy farkát behúzva elszalad, azt hagyjuk ott. Az aki egy ládába berakva némi nézelődés pánikba esve keresi a kiutat lehetőleg kerüljük el. Az ilyenekből soha sem lesz jó kutya. Figyeljük, meg a kölykök egymáshoz való viszonyát. A túl erőszakos vagy túl félénk kiskutyával később több bajunk lesz. Keressük a nyugodt, nem túl pörgős, nem túl agresszív egyedeket, tehát az ideális középutat.

A helyes kölyökválasztással sok-sok felesleges pénzkidobástól és kellemetlenségtől óvjuk meg magunkat. A mindennapi kényelmetlenségeken kívül (mert egy rossz kutyával együtt élni sok problémával jár), sok felesleges költségtől is megóvjuk magunkat. A rossz kutya képzésére több időt kell fordítani és a kutyaiskola is komoly költségeket jelenthet. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az alap tulajdonságokat neveléssel nem tudjuk megváltoztatni. Egy rossz, ideggyenge kutya mindig is az marad, legfeljebb bizonyos szituációk kezelésére meg tudjuk őket tanítani, de egy másik váratlan helyzet komoly pánikrekciókat is kiválhat nála, amire egy stabil idegrendszerű kutyánál nem kell számítanunk.

Élőhely

Hol tartsuk a komondort?

Kiállítási kutya estében egyszerű a válasz, betonon.

A teljes szőrben meghagyott kutya ugyanis erősen koszolódik. Ezért akik kiállításra járnak általában kennelben vagy teljesen lebetonozott, lekövezett udvaron tartják a kutyáikat.

A családi pásztorkutyáknál kicsit másabbak az elvárások.

Nekik sokkal jobbak a lehetőségeik, hiszen szabadabban, kutyaszerűbben élhetnek. Mehetnek bárhová a kertben, az udvaron. Feküdhetnek, hóban, sárban, porban vagy csak úgy a gazda közelében.

A komondor kölykök esetében szocializációs szempontból nagyon fontos szempont,hogy minél közelebb legyen a családhoz, ez persze abban az esetben, ha bentlakásos kutya lesz, nem jelent gondot, de ha kinti kutyaként fogjuk tartani, akkor helyezzük el úgy a fekhelyét, hogy az ajtóhoz közel legyen. A kölykök estében is ( kinn tartottaknál) fontos az emberi közelség, de hamar belakja a teret és kiválasztja a stratégiailag legideálisabb helyet, ahonnan szemmel tarthatja az egész területet.

Kutyaházat csak ritkán igényel egy komondor, de száraz zugot ahová az eső ellen behúzódhat azt mindenképpen biztosítsunk a számára. Fontos azt is átgondolnunk, hogy bár a bundája télen fűt, nyáron hűt, de a nyári forróságban kell hogy legyen egy olyan viszonylag hűvös hely ( pince vagy garázs ) ahová behúzódhat a perzselő nap és a hőség elől. Ennek hiányában ugyanis valószínűleg hatalmas hűsölő gödröket fog ásni a kert minden fontosabb helyén. Ugyan a legtöbb komondor nem szeret fürdeni, hálásak a műanyag gyermekhomokozó, kutyamedencévé alakításáért, ahová előszeretettel vonulnak hűsölni a nyári melegben. Ennél a megoldásnál a vizet nem kell állandóan hidegre cseréni.

Amit mindenképpen kerülni kell az az állandó láncon vagy kennelben tartás. A komondor nehezen viseli a bezártságot, a lekötöttséget. Ő egy gondolkodó, dolgozni akaró lény, aki igényli a szellemi elfoglaltságot. Állandó bezárásával vagy lekötésével pont ettől fosztjuk meg, aminek következtében hamar mogorvává, kiszámíthatatlanná válik. Ez azonban a mi hibánk, nem a kutyáé.

Természetesen az nem probléma, ha alkalmilag korlátozzuk a szabad mozgásban (pl. egy családi kerti mulatság alkalmával), de ezt egy jó idegrendszerű komondor minden gond nélkül elviseli.

Azonban, ha mégis a kenneles vagy láncos tartást választjuk, akkor tudni kell, hogy a jelenleg hatályos állatvédelmi törvények szerint a minimális kennelméretnek 20 nm-nek kell lennie. Láncból a minimális méret a 8 m, de 2016 január 1-től tilos a kutyák láncon való tartása.

Aránylag kis kert sem jelent gondot, ha napi sétával ki tudjuk elégíteni mozgásigényét.
Belvárosi részeken kicsit macerásabb a tartása, de nem megoldhatatlan. Viszont azt tudnunk kell, hogy semmiképpen sem ideális élő hely számukra.

Rendes családi kutyaként a napi sétákon, városnézéseken, esetleg hosszabb kirándulásokra is megfelelő társ lehet, megfelelő szocializáció mellett. Egyre viszont oda kell figyelni ilyen alkalmakkor, ne álljunk meg hosszabb időre sehol. Vagy ha megállunk, akkor arra készüljünk fel arra, hogy a jó komondor 10-15 percen belül el kezdi védeni azt a területet ahol éppen állunk.

Általános gondozás

Ha kölyök korban rendesen foglalkozunk vele, simogatjuk vakargatjuk, akkor amint elérkezik abba a korba, hogy tépkedni kell a szőrét ez már egy kedves játékká változik a gazdi és a kutya között. A komondor szőrköntöse az első időben semmilyen különleges ápolást nem igényel. 10-12 hónapos korban kezd kialakulni a tincsesedés, amit az úgynevezett tépkedéssel kell segítenünk a kritikusabb helyeken. A komondor szőre magától veszi fel a zsinóros vagy a tincses jelleget, amire a gazdinak csak rá kell segítenie! A tépkedést a tincs végénél kezdjük és határozott, de nem túl erős mozdulattal, a kellő vastagságúra tépjük fel egészen a bőrig.

Ha a kutya szőre már annyira összeállt, hogy a tincsek szétválasztása már lehetetlen ( mentett kutyáknál sajnos szinte minden esetben ez a helyzet), akkor bizony szakemberhez kell fordulnunk, aki rendelkezik kellő eszközzel és tapasztalattal ahhoz, hogy megválassza azt a szőrhosszt, ami még menthető és eltávolítsa a menthetetlent. Mivel szőre öntisztuló, ezért az egy-egy sétán összesározódott szőrből száradás után kipereg a piszok. Évente egyszer ajánlott egy híg samponos vízzel megfürdetni, de csak száraz időszakban kerítsünk erre időt, mert a nagyobb szőrben lévő komondorok bundája akár két nap alatt sem szárad ki teljesen.

A nagyobb szőrben lévő kutyáknál célszerű odafigyelni, hogy a kutya hátulján a végbélnyílás környékén lévő szőr minél kevésbé legyen szennyezett (pl egy hasmenés, tüzelés, ellés után), ugyanis abban könnyen megtelepedhetnek a nyüvek, amik komoly betegségek forrásai lehetnek a későbbiekben.

A szem körüli tincseket célszerű óvatosan levágni, hogy a befelé kunkorodó szőrök ne irritálhassák a szemet. A fülből is el kell bizonyos időközönként távolítani a szőrt, amelyet a kezünkkel összecsípünk és egy határozott mozdulattal kitéphetünk, de célszerű beszerezni érfogó csipeszt, aminek a segítségével egészen mélyről ki tudjuk tépkedni a szőrszálakat. A szőrtelen fül pedig könnyen tisztítható az erre a célra kifejlesztett fültisztító szerekkel. Ezekből egyszerűen az előírt mennyiséget a fülbe cseppentünk és a fültőnél elmasszírozunk. Erre nagyjából 3-4 hetente van szükség, de ha azt látjuk, hogy kutyánk furcsán félre tartja a fejét vagy sokat rázza, akkor azonnal kezdjük meg a fül tisztítását vagy keressük fel az állatorvosunkat!

A rendszeresen mozgó vagy mozgatott komondor körömvágást nem igényel, viszont az egész nap lustán heverőknél a túlnövésre is oda kell figyelni.

Helyes táplálás estén a fogkő sem jelent gondot, de a tápon élő kutyáknál a fogkőképződés is sok probléma forrása lehet.

Ha egynél több komondort szeretnénk tartani akkor készüljünk fel arra, hogy kan és kan, szuka és szuka között rangsorvitára, kan és szuka között pedig kölykökre lehet számítani.

A komondor akár kan, akár szuka általában elég dominánsan viszonyul a többi kutyához. Tehát ha más fajtájú kutyákkal tartjuk együtt, akkor általában ő van a rangsor élén. Ezt a helyet így vagy úgy, szelíd vagy nem annyira szelíd erőszak bevetésével el fogja érni.

A jó komondor a családtagokkal, háziállatokkal barátságosan viselkedik, óvja és őrzi őket. Erre tanítani sem kell. A gyerekeinkkel nagyon figyelmes óvatos, de arra számítani kell, hogy akár idegen gyerekektől is megvédik őket egy -egy eldurvuló játék alkalmával is.

Mindenki, aki komondort szeretne tartani, először gondolja végig a lehetőségeit és a fajta szükségleteit, hogy elkerüljük, hogy kutyája fél, vagy év után gyepmesteri telepre kerüljön. Egy befogadott felnőtt kutyánál már egy kialakult jellemmel kell együtt élnünk, amit célszerű az örökbefogadás előtt többszöri látogatással minél jobban megismerni. Ha kölyköt szeretnénk, akkor is forduljanak hozzánk, hiszen a fajtamentés és a komondor tenyésztők közötti kapcsolat kiváló. Ismerjük, a tenyésztők tenyésztési irányelveit, így nagy pontossággal tudunk ajánlani tenyészeteket olyanoknak, akik házi-kedvencet szeretnének és olyanoknak is, akik a családi kutya mellett a munkát is elvárják a leendő kutyától. Ez a fajta pont ezért az egyik legjobb, mert amellett, hogy a gyermekünk teljes biztonsággal játszadozhat vele, amellett személyi testőrként és házőrzőként is tökéletesen dolgozik!

Nevelés-szocializáció

Amíg a kis komondor az összes szükséges védőoltást meg nem kapta, programtól függően 12-15 hetes korig, addig kutyás közösségbe lehetőleg ne vigyük. A kölyköt otthon szocializáljuk, lehetőség szerint minél többet foglalkozzunk vele, ismerje meg a családot, a családhoz tartozó egyéb személyeket. Illetve, amennyiben vannak, a házhoz tartozó jószágokat. Ha kölyök komondorunk van és egyedüli kutya, célszerű valami rágcsálható játékot adni neki, amivel elfoglalja magát, de legyünk biztosak benne, hogy a kertünk minden zugát felderíti és előbb vagy utóbb megkísérli leamortizálni. A védőoltások megléte után már akár külső területre, közösségbe, sétákra is elvihető.

Minél fiatalabb korban ismerkedik meg zajokkal, hangokkal, idegen szagokkal, idegen emberekkel, a későbbiekben annál kiegyensúlyozottabb lesz. A komondor ösztönszerűleg egy bizalmatlan fajta, ez persze nem jelenti, hogy végigharap mindenkit, aki csak be akarna jönni hozzánk, hanem inkább azt, hogy nem engedi megsimogatni magát bárkivel és ne is várjunk el tőle ekkora bizalmaskodást, főleg ha a későbbiek folyamán elvárjuk; hogy védje és óvja a családunkat és a javainkat. A komondor a családdal, annak tagjaival és különösen a gyermekekkel igen jámbor módon viselkedik, de azt mindenképpen tudassuk vele, hogy a háznál az ember az úr.

A jó komondor egy bátor, határozott jellemű kutya, bánjunk vele ennek fényében úgy, hogy ne kérdőjelezhesse meg a falkában betöltött szerepét. Ha bármilyen neveléssel kapcsolatos kérdés felmerül, forduljunk inkább szakemberhez ( akár tenyésztőhöz vagy akár a komondor fajtamentéshez). Arra figyeljünk oda, hogy a legtöbb kutyaiskolában nem ismerik a komondort, a pásztorkutyákat. A pásztorkutyák eltérő nevelést igényelnek, mint az egyéb kutyafajták. Ne engedjük, hogy a kutyánkat „csibészeltetéssel” akarják kiképezni. Ugyanis az a kiképzés a kutyák zsákmányösztönére építkezik, ami viszont egy jó pásztorkutyában egyáltalán nem lehet. Így ez a fajta képzés csak ront a kutyánkon. Ugyanígy kerüljük azokat a helyeket is, ahol terelést akarnak oktatni komondorainknak. Ugyanis a terelés egy zsákmányösztönre építkező viselkedéssorozat, amiben a jó komondor nem jeleskedhet.

A gazdához való ragaszkodás és intelligenciája miatt könnyen tanul, de ne felejtsük el, hogy egy 20-25 kg-os kutyát könnyebben sarkallhatunk bárminek a megtanulására ( pl. Utazás, autóba szállás stb. ) A gazda dönthet úgy hogy nem sétáltatja a komondorát ( bármilyen megfontolásból vagy tévhit ismeretében ), de minden kutya számára fontos, hogy más kutyákkal ismerkedhessen meg, új és izgalmas szagokkal, emberekkel kerüljön kapcsolatba. A napi 1-2 séta véleményem szerint még nekünk is javallott.

A kenneles tartásnak vannak előnyei és hátrányai is. Előnye, hogy a lusta gazdának nem kell időt fordítania kutyája nevelésére, hanem csak elzárja, ha olyan helyzetbe adódik, amit nem tud kezelni. Attól nem lesz egy kutya jobb házőrző, hogy elzárjuk az idegenektől való érintkezéstől, amint azt jó pár gyakorlati példa is igazolja. A jó komondor gazdája jelenlétében semlegesen, esetleg barátságosan viselkedik az idegenekkel. A gazda jelenléte nélkül viszont bátran őrzi a család javait a behatolóktól. A behatoló ez esetben jelenthet akár olyan embert is, aki nem szorosan családtag, nincs napi kapcsolatban a kutyával. Tehát ne várjuk el, hogy pl. évekig a családnak dolgozó traktorost a gazda jelenléte nélkül beengedjen a kutya a farmunk területére. A jó komondor ezt nem teszi meg.

Hogy ez jól működjön, ahhoz a kiskutyával minél előbb el kell kezdeni a gyakorlást. A komondor kitűnően megérzi kik azok, akiket kedvelünk és kik azok akiket nem, ez utóbbiak védelme érdekében a lehető leghamarabb kezdjük el a következő rituálé kialakítását; amikor csöngetnek vagy kopognak, a legtöbb esetben a kutyák azonnal ( vagy még kopogás előtt!) az ajtóhoz rohannak. Álljunk eléjük és egy karmozdulattal megerősítve küldjük őket 3-4 lépés távolságra és addig ne nyissunk ajtót, amíg meg nem nyugszanak.

Ha az utasításunk ellenére az ajtó felé közelítenek, akkor határozottan lépjünk eléjük és ismételjük meg az utasítást. Amint megnyugodtak, csak azután nyissunk ajtót. Természetesen minden jövevénnyel tudatnunk kell, hogy a kutyánk vagy kutyáink nem szeretik a bizalmaskodást ( idegenektől nem fogadják szívesen a simogatást, dögönyözést ) épp ezért kerüljék el ezeket a közeledési módszereket. Egy komondor felé senki ne próbáljon meg nyitni. A legjobb barátkozási módszer, ha megvárjuk amíg ő nyit felénk!

Táplálás

A kutyák és így a komondorok táplálásában is sok irányzat létezik.

Van aki csak száraztáppal etet, van aki csak nyers hússal és van aki ezen megoldások különböző keverékeivel.

Mindegyiknek van előnye és hátránya is.

A kutyatáp etetése, tárolása, adagolása egyszerűbb, a minőségi kutyatápban megtalálhatóak mindazok a szükséges anyagok, amelyek a kívánatosak a fejlődéshez, majd felnőtt korban a kellő kondícióban való tartáshoz szükségesek. Tehát a tulajdonos szempontjából egyszerűbb, de ugyanakkor több gonddal is jár. A csak táppal etetett kutyáknál hamarabb jelentkezik a fogkő, a nem elég kemény széklet miatt bűzmirigy gyulladás vagy elzáródás, valamint egyre valószínűbb, hogy kapcsolat van a tápok etetése és az allergiás megbetegedések számának emelkedése között is. Ezen problémák megoldása pedig csak orvosi úton lehetséges. Ellene szól az is, hogy nem tudjuk hogy mi kerül bele a tápba, azaz végeredményben nem tudjuk, hogy mivel etetjük a kutyánkat.

A második lehetőség, ha ezeket a tápokat inkább csak kiegészítésként adjuk csontos hús (pl. csirke farhát) mellé. Ha nem csontos húst etetünk (pl. színhús, belsőségek, halhús), akkor mindig adjunk hozzá apró csontos húst is. Ezzel a fajta etetési móddal a fogkő és bűzmirigy problémákat orvosolni tudjuk. Ugyan akkor nem annyira macerás, mintha saját magunk állítjuk össze a kutyánk napi adagját. A legtöbb húsfélét javasolt nyersen adni kutyáinknak, mert így tartalmazza a legtöbb tápanyagot és vitamint, valamint a csont szerkezete is így a legalkalmasabb a fogyasztásra. A sertés és vad húsok nyers etetése nem javasolt.

A harmadik variáció, hogy húsból, csontos húsból, zöldségekből, gabonafélékből, tésztából, tejtermékekből és egyéb kiegészítőkből, mi magunk állítjuk elő kutyánk napi adagját. Ez ugyan a legidőigényesebb ugyanakkor a legjobb változat.

Mindhárom etetési módnál figyeljünk oda, hogy különböző korú kutyáink, különböző összetételű táplálékot igényelnek. A fejlődésben lévő kölyök szervezetnek magasabb a fehérje és kalcium, D- vitamin igénye mint egy kifejlett állatnak. A sokat dolgozó komondornak is több tápanyagra van szüksége, mint egy kertidísznek.

Mindhárom etetési módnál célszerű alkalmanként hetente-havonta egyszer-kétszer kiegészíteni a táplálékukat főtt zöldségekkel, gyümölcsökkel, tejetermékekkel (savó, aludtej, túró) és csontokkal. Az emésztés mindig víz elvonással jár (különösen száraztáp esetén) ezért gondoskodjunk róla, hogy mindig legyen előtte elegendő ivóvíz.

Minden esetben azonban, amikor hozzánk kerül egy komondor, akár tenyésztőtől egy kölyök, akár tőlünk egy fiatal vagy már idősebb kutya, fontos megtudni mivel táplálták, mert a hirtelen váltás komoly hasmenést okozhat, ami egy kölyök vagy egy legyengült szervezetű kutyánál akár problémát is okozhat. A korábbi táplálékot fokozatosan váltsuk fel az általunk használttal, így elkerülhetőek az említett problémák.

A tévhittel ellentétben a komondor nem eszik sokat, hiszen annak idején a pásztor mellett nem maradhatott meg az a kutya, aki kiette a gazdáját vagyonából. Így a tenyésztés fő szempontja lett az alacsony fogyasztás, aminek következtében a fajta megtanulta a lehető legoptimálisabban felhasználni a bevitt táplálékot.

Kölykök esetében fél éves korig a napi adagot 2-3 részletben tegyük eléjük.

A nagyobb csöves baromfi csontok etetése nem javallott, a nem kívánatos gyomor és bél sérülések elkerülése miatt. Marhacsontot és nem szilánkosan törő csontot adhatunk rágcsálás céljából 6 hónapos kor után.

A már kifejlett komondoroknál figyeljünk arra, hogy ha lehetőségünk van, akkor a napi adagját két részletben kapja meg. De arra mindenképpen ügylejünk, hogy étkezés után pihenhessen a bél. És gyomorcsavarodás elkerülése érdekében.

Ha bél- vagy gyomorcsavarodás jeleit észleljük a kutyánkon (püffedő has, nehéz légzés, nyáladzás, szokatlan lustaság levertség, széklet hiánya, hányás) azonnal (!!!) forduljunk orvoshoz, mert csak a gyors orvosi beavatkozás mentheti meg kedvenc komondorunk életét.

Szőrápolás

1. eset, ha kölyökkora óta a miénk: kb. 10 hónapos koráig szinte semmi dolgunk a szőrével, természetesen a szennyeződéseket el kell távolítani. Fürdetni lehet, fésülni egyáltalán nem! 10 hónapos kor után, a szőrt figyelni kell, hogy ne álljon egybefüggő nemezzé, de csak a nagyon megvastagodott fartájéki tincseket tépjük félbe. Gyengébb, vékonyabb szőrű egyedeknél vigyázzunk, nehogy a korai tépéssel tönkretegyük a bundáját.

Kb. 1 1/2 éves kor után kell komolyabban kezelésbe venni. A nagyon megvastagodott tincseket, a külső végétől vékonyabbra tépjük, egészen bőrig. Mivel a szélesebb tincsek kívánatosabbak mint a vékony zsinórok, ezért ezt részesítsük előnyben, vagyis ne tépjük túl vékonyra ! Ekkor után ugyanez a dolgunk végig. De felhívnám a figyelmet egy fontos dologra! Ellenőrizzük, hogy a tincsek egészen a bőrig szét vannak-e választva, ellenkező esetben megeshet, hogy látszólag rendben van a bunda, valójában pedig a felpihésedett szőr alatt egybefüggő nemezpáncél alakul ki, amit szemmel észre sem veszünk!

Ez a bőr befülledését okozza, amit bőrbetegségek, és szőrhullás követhet. Ha egyéves korában 3 ujjnyi szélesre tépjük a szőrét, az 3-4 éves korára már csak 1 ujjnyi lesz, ami még elmegy ,de ennél ne tépjük vékonyabbra, mert később könnyen leszakadoznak a tincsek , zsinórok. Nyilvánvaló, hogy szép széles erős szalagokat, csak jól nemezesedő szőrből lehet csinálni , de sokan türelmetlen hozzáállással túl korán, s túl vékonyra tépkedik, ami később megbosszulja magát . Vannak egyedek, amelyek szőrét szinte nem is kell tépkedni soha, mert szép zsinóros lesz magától is, de ezek általában a gyengébb szőrminőségű kutyák, s nem az ősi típust képviselik.

2.eset: ha kölyökkora óta a miénk, de elhanyagoltuk: ilyenkor elhanyagoltságtól függően részleges, vagy teljes nemezpáncél jön létre. Ha részleges, akkor nagy munkával még megmenthető a szőr. A teendő: ollóval vagy kinyithatós borotvával a BÕRTÕL KIFELÉ irányban körülbelüli szélességben felhasogatjuk csíkokra a nemezt, majd pár nap pihenő után kézzel még kisebb szalagokra tépjük a nemezcsíkokat a SZÕRVÉG felől, a BÕR IRÁNYÁBA! Ezzel a módszerrel, rendszeres munkával egy kívánatos szőrtakaró még kialakítható.

De mit tehetünk akkor, ha teljes nemezesedés következett be?
Semmit. A teljes szőrt le kell nyírni,a kutya egészsége érdekében! Az új szőr egy- két év alatt teljes szépségében kinő, csak a szőr állaga még egy ideig nem fedi a kutya korát. Elhanyagolt kutyát nem könnyű a szőrápolás tortúrájához hozzászoktatni, ezért ha lehet minél korábban szoktassuk hozzá, hogy birizgáljuk a szőrét.

Ugyanez a helyzet a fülével is! A komondor azon kevés fajták egyike, amelyeknek a hallójáratban is nő a szőr. Ezt ki kell tépni, mert idővel szőrdugó keletkezhet, ami végül fülgyulladáshoz vezethet. Ezek a műveletek nem követelnek sok időt, csak rendszerességet. Ennyit pedig megér egy szép és egészséges komondor látványa!

Oltások

Az első és egyik legfontosabb dolog komondorunk egészségmegóvása érdekében a védőoltások megléte. Egy kutyának célszerű parvo és szopornyica elleni és kötelező veszettség elleni oltással rendelkeznie. Az oltási sort már kölyök korban meg kell kezdeni. Mivel a kiskutya 8 hetes kora előtt nem szakítható el az anyjától (hatályos állatvédelmi törvény szerint) ezért mikor átvesszük a kiválasztott kölyköt, akkor már legalább 1 db kombinált oltással rendelkeznie kell. Ezzel párhuzamosan a tenyésztőnek/szaporítónak legalább 2 féreghajtást is el kellett végeznie a kiskutyán.

Ezután a kutyának az állatorvos által meghatározott időrendben és sorban kell megkapnia az oltásait Azt tudnunk kell, hogy a manapság forgalmazott vakcinák legtöbbje 3 évre ad védettséget a kutyának (a veszettség elleni vakcina is). Ezért a felnőtt kutyát nem kell minden évben beoltatni kombinált oltással, de a veszettség elleni évenkénti oltás törvényileg kötelező. Külföldre gyakran járó, utazó kutyák esetében a fogadó ország elvárásainak megfelelően az oltások időpontja a megszokottól eltérő lehet.

Az örökbe fogadott kutyák esetében az oltások megléte feltétele az örökbefogadásnak, mely oltásokat a menhelyen vagy gyepmesteri telepen kapnak meg. Örökbefogadás után a chip átírásakor érdemes az állatorvossal megbeszélni az oltási program folytatásának jellegét.

Bár nem sok kutyákban élősködő bélféreg fertőzhet meg embert, de azért a felnőtt kutyákat is célszerű évente, félévente féreghajtani.

Az oltások meglétét minden kutyának az oltási könyvel kell igazolni, mellyel minden oltással rendelkező kutyának rendelkeznie kell. Külföldi utazások esetén az oltási könyv mellett kutyaútlevél megléte is kötelező.

A hatályos állatvédelmi törvények szerint minden 3 hónaposnál idősebb kutyának rendelkeznie kell chippel. Törzskönyves kutyák esetén ezt a tenyésztő a fajtagondozó szervezeten keresztül kapja meg és rakatja be, tk nélkül vásárolt kutyák esetén pedig az eladó és az új tulajdonos megállapodásától függ, hogy ki látja el egyedi azonosítóval a kiskutyát.

Élősködők elleni védelem

Napjainkban az enyhe telek miatt a kullancsok, bolhák és egyéb élősködők nem pusztulnak el, hanem tavasszal nemcsak az új állomány, de a tavalyi is támad. A komondor hosszú szőre miatt szinte lehetetlen megtalálni ezeket az apróságokat ezért a megelőzésért mindent meg kell tennünk.

Lehet úgynevezettek spot-on készítményeket használni, melyet a széthúzott tincsek közé a gerinc vonalában kell végig cseppenteni.

Viszont a kullancs és a bolha-írtó nyakörvek egyszerűen hatástalanok ekkora szőrrengetegben. Hasznosságuk korlátozott, mivel nem tudnak a bőrrel érintkezni.

Az egyik leghatásosabb szer lehet, a Neostomosan nevű készítmény, melynek 1 ampulláját 1 l vízben kell feloldani, majd a kutya testére permetezni. Egy alkalommal nem kell a teljes mennyiséget felhasználni, egy felnőtt komondor tökéletesen beteríthető max. 1dl felhasználásával. Az oldat kijuttatását növény permetező segítségével a legkönnyebb. Védettséget kb 7-10 napra ad egy permetezés, de cserébe 1 ampulla ára kb. 300-400 Ft csak. Használhatjuk még a készítményt a kutyánk fekhelyének és körnékének tisztán tartására is, ugyanis légyriasztó hatása is van.